Itthon vagyok!

Hazajöttünk Spanyolországból, mert belecsúsztunk a főszezonba, és a magas árak miatt nem tudtunk tovább maradni. De nem baj, amúgy is már kicsit honvágyam volt. :) Sikerült sok erőt gyűjtenem a tengerparton, ami remélhetőleg itthon is jó sokáig ki fog tartani, és ugyanolyan lendülettel gyógyulok tovább. :) Nagyon jól éreztem magam kint, sokkal több volt az energiám, szépen javultak a sebeim, vastagodott és erősödött a bőröm, és izmosodtam is egy kicsit. :)💪 Most is bebizonyosodott, hogy a tengeri levegő nélkülözhetetlen számomra. Semmilyen gyógyszerrel nem tudunk elérni ilyen jó eredményeket és ilyen szép javulást, ezért is szeretnénk, hogy minél több időt tölthessek el tengerparton a jövőben. :) Még egyszer nem fordulhat elő, hogy annyira legyengüljek, és rossz állapotba kerüljek, mint az elmúlt két évben. Úgy tervezzük, hogy ősszel, amikor már olcsóbbak a szállások visszamegyünk, addigra legalább lehűl a levegő egy kicsit, és emiatt a sebeim még gyorsabban fognak tudni javulni.:) Köszönöm mindenkinek, aki gondolt rám, és segített abban, hogy kijussak, és erősödjek. :) 💪💓😘

Gyógyulás ezerrel :)

Végre szépen javulok. Sajnos a gyomorfekély, és az, hogy nem tudtam rendesen enni nagyon legyengített, így sokkal lassabban javult a bőröm is.  Nagyon nehéz időszakon vagyok túl, és nagyon sok küzdelmen. Amikor a gyomorfekély kiújult, három napig iszonyatosan rossz állapotban voltam. Annyira gyenge voltam, hogy még megszólalni sem tudtam. Nem tudtam, hogy hogyan fogok kikecmeregni ebből az egészből, de végül sikerült, méghozzá elég gyorsan, pár nap alatt elkezdtem erősödni, és egész hamar tudtam már enni is. :) Anya azt mondta, hogy amilyen rossz állapotban voltam, gyenge voltam, és amilyen gyorsan sikerült összeszednem magam, bármire képes vagyok, csak akarnom kell. :) Bármilyen betegségből vagy gyengeségből ki tudok jönni, mert nagyon sok hitem és erőm van. :) És igaza volt! Nehogy már a betegség, vagy a sebek, vagy bárhogy is hívjuk ezeket, erősebbek próbáljanak lenni nálam. :) Én vagyok az erősebb és képes vagyok bármit legyőzni. :) Az elmúlt egy-két évben elég sok akadály gördült elém, de én mindet leküzdöttem. Persze nem egyedül, hanem a családom, a barátok, az ismerősök és mindenki segítségével, aki támogat, aki erőt ad, és bízik bennem. :) Úgyhogy ezt is legyőzöm, a sebeket is, és minden frányaságot. Most hogy végre túl vagyok a gyomorfekélyen, újult erővel gyógyulok tovább. Azóta a sebek nagy része eltűnt rólam, szépen erősödik a bőröm, és az izmaim is egyre erősebbek. :) Egyre könnyebben és felszabadultabban mozgok, nem érzem magam bezárva a sebek páncéljába. A fájdalom is egyre kevésbé akadályoz, nagyon jól érzem magam, és érzem, hogy napról napra egyre jobban vagyok. :) Csak úgy szívom magamba a tenger erejét. Remélem minél tovább sikerül maradnom, és nagyon szépen gyógyulok tovább. :)

Az elmúlt időszak

Hosszú, és káoszos időszakon vagyok túl, de kezdem az elejétől. 🙂 Mielőtt Magyarországról elindultunk nagyon sebes volt a bőröm, és nagyon sok volt a fájdalmam. Már se feküdni se ülni nem tudtam rendesen a sebektől. Csak sok fájdalomcsillapítóval bírtam elviselni a napot. Elkezdtem antibiotikumot szedni, hogy javuljon a bőröm, és egyáltalán el tudjunk indulni, mert ilyen sebekkel még utazni is lehetetlen lett volna. Amikor megérkeztünk Franciaországba abbahagytam az antibiotikum szedését, ezek után a bőröm újra elkezdett romlani, amit nem értettem, mert tengerparton voltunk. Lehet, hogy az időjárás se segített, mert folyamatosan párás, esős idő volt. A szemem viszont nagyon szépen javult, már az első pár naptól, amit írtam is a legutóbbi bejegyzésben. 🙂 Két hetet voltunk ott és a bőröm sajnos nem igazán változott, a szállásbérlésünk pedig lejárt. Spanyolországban találtunk Barcelonától nem messze egy másik szállást, közvetlen a tengerparton, és most itt vagyunk. Nagyon jó a levegő, jó száraz, nem esős, és itt végre a bőröm is elkezdett javulgatni. 🙂 Mivel otthon már nagyon le voltam gyengülve elég lassan megy a gyógyulás.  Ezek után jött, ami már nagyon nem hiányzott: mivel még mindig szedtem a fájdalomcsillapítókat, a gyomrom kikészült. Kiújult a gyomorfekélyem. Egyik nap délutánra nagyon rosszul lettem. Onnantól kezdve másnap reggelig hánytam, és iszonyatos fájdalmaim voltak. Se enni se inni nem bírtam a fájdalomtól, csak pár csepp jéghideg vizet tudtak adni nekem, és még fájdalomcsillapítót se vehettem be, hogy enyhítsem a fájdalmat. Másnap is csak folyadékot tudtam inni, és teljesen legyengültem. Egész nap csak aludtam, még megszólalni sem bírtam, csak bólogatni, annyira erőtlen voltam. Ez 3-4 napig tartott, most már kicsit jobb, bár még nagyon fáj a hasam, de nagyon diétásan, gyomorvédők szedésével már megy az evés, és így az erőm is kezd kicsit visszatérni.  A bőröm egyébként azóta is lassan, de folyamatosan javulgat, de még azért van mit gyógyulni. 🙂 Nagyon remélem, hogy gyorsan rendbe jön a gyomrom, és jobban tudok a bőrömre koncentrálni. Azt még nem tudjuk mennyit maradunk Spanyolországban, de minél tovább szeretnék, mert a bőrömnek nagyon szüksége van a tengeri levegőre. Küldjetek sok erőt, hogy minél gyorsabban rendbe jöjjek. 💪 🙂 Puszi. 🙂

Kaptam szuper krémeket

Ahol a bőröm nem sebes, ott is száraz, gyulladt és érzékeny, ezért mindig krémezni kell. Mivel a legtöbb krémre rosszul reagálok, nagyon nehéz megtalálni a tökéleteset, ami nem csíp, nem irritál, és nem tartalmaz szintetikus anyagokat. Egész kiskorom óta probléma, hogy olyan krémet találjak, amit elvisel a bőröm. Csak egy-két ilyen natúr készítmény van, de ezeket is évekbe telt megtalálni. Nemrég azonban felkeresett egy nagyon kedves hölgy a Magistertől, hogy látta a weboldalamat, és olvasott a bőröm állapotáról. :) Nagyon szeretne segíteni azzal, hogy küld nekem krémeket. :) Ők natúrkozmetikumokat gyártanak és forgalmaznak, és ezekből néhányat elküldött nekem kipróbálásra. Most már több hónapja használom a „Biorio Lipidup” balzsamot és a „Hipoallergén Fürdő–és Testápoló Krém”et. Szuper jók, nem irritálnak, nem csípnek. Kellemes, nyugtató érzés, amikor rám kenjük, szép, puha lesz tőlük a bőröm, és az illatuk is nagyon finom. :) Azért szeretném ezt megosztani veletek, mert ha valaki hasonló helyzetben van, mint én, és nem igazán talál olyan krémeket, amik nem irritálják a bőrét, akkor ezzel talán segíthetek megspórolni pár évnyi keresgélést. Én nagyon szeretem őket, és remélem, hogy másoknak is jók lesznek. Bátran ajánlom mindenkinek, aki érzékeny bőrű, vagy csak egyszerűen szereti a natúrkozmetikumokat. :) https://www.magisterproducts.hu/

Készülődés a tengerpartra 🌴

Úgy néz ki, hamarosan megyünk a tengerpartra. 🙂 Hála a sok-sok támogatónak elég pénz gyűlt össze, hogy végre el tudjunk indulni. 🙂 Lassan egy éve nem vagyok túl jó állapotban, néha vannak kisebb javulások, de összességében folyamatosan rosszul van a bőröm. Nagyon sok rajtam a seb, és emiatt sok fájdalmam is van. Mindent megteszek azért, hogy amennyire csak lehet jobban legyek, de igazán nagy javulást csak tengerparton tudok elérni. Végre úgy néz ki, hogy kijutunk.🙂 Jövő hétre terveztük az indulást, bár megfelelő szállást még nem találtunk megfizethető áron. Azok a lakások, amelyek akadálymentesítettek, és közel vannak a tengerhez, nyár közeledtével elég drágák. Folyamatosan keressük a megfelelő szállást. Nagyon remélem, hogy még a héten megszületik a megoldás.🙂 Az, hogy mennyi időt tudok ott tölteni az is a lakás árától függ, mert minél jobb áron találunk, annál több ideig maradhatok. Az állapotomnak legalább két hónap tengernél töltött idő tenne igazán jót. Szurkoljatok, hogy gyorsan találjunk egy szuper szállást és mehessek végre gyógyulni. 🙂 🤗 ❤ 🌴

Jóga Liziért

Néhány hónappal ezelőtt felkeresett egy jógaoktató pár, hogy szeretnének segíteni nekem.🙂 Ők évente egy-két alkalommal adománygyűjtő, közös jógaórát szerveznek, és most szerettek volna nekem gyűjteni. Nagyon jó érzés volt, hogy rám gondoltak, boldogan fogadtam el ezt a lehetőséget. 🙂 Május 6.-án volt a jógaóra, és hála sok nagylelkű embernek, nagyon sok adományt sikerült összegyűjteni, amit aztán személyesen adott át nekem a két szervező, Csilla és Olivér. Jó érzés volt találkozni velük, rengeteg szeretetet, és bíztatást kaptam tőlük. Örülök, hogy megismerhettem őket, nagyon jó emberek. 🙂 🤗 Elmondták, hogy a jógaórán is mindenki rám koncentrált, és arra, hogy gyógyuljak és erősödjek. Nagyon jól esett, és sok erőt adott, hogy ennyien támogattak, és imádkoztak értem. 🙂 Az összegyűlt adományt mind a gyógyulásomra fordítom. Ezzel együtt már sikerült annyit összegyűjteni, hogy kijussak tengerpartra, ahol gyógyulni tudok. Hálás köszönet Rubin Csillának és Rubin Olivérnek, a Rubin jóga-flow két oktatójának, és mindenkinek, aki részt vett, és támogatott. 🙂 🙏 🤗

Mi volt Londonban?

Hétfő reggel tíz órára volt időpontom a kórházba, ez egy kicsit korai, mert már a felkelés is elég hosszadalmas! A sebeim, kötszeren keresztül is letapadnak az ágyhoz, ahogy fekszem, ezért reggel elég sok idő megy el azzal, hogy fájdalommentesen kiszedjünk az ágyból. Utána a reggeli mosakodás, öltözködés, reggelizés, amik nekem szintén nem kettő percig tartanak.🙂 Végre elindultunk, amikor az utcából kikanyarodva, az első kereszteződésnél, belénk jött egy autó. Utólag kiderült, hogy a sofőrje épp hátra fordult, mert a gyerekével beszélt…ezért nem vett észre minket időben. Szerencsére senki sem sérült meg, de a bátyám autója eléggé összetört. Az már biztos volt, hogy elkésünk. Felhívtam a korházi levélen található telefonszámot, mire újabb váratlan fordulat következett. A szemészeten vették fel a telefont pedig úgy tudtuk, hogy a bőrgyógyászatra megyünk. Mivel előző hónapban a kórházban megbeszéltük, hogy kb. mostanában lesz a következő vizit, szemészetről pedig szó sem volt, meg se néztük a levelet, amin az időpont volt. Biztosak voltunk benne, hogy a bőrgyógyászatra megyünk. Megérkeztünk a szemészetre, ahol minden rendben volt, aztán felmentünk a bőrgyógyászatra, hogy megkérdezzük, most akkor mikorra is van időpontom??? 🙂 Kiderült, hogy szerdára, csak valamiért nem érkezett meg a levél. Ezzel csak az az egy probléma volt, hogy nekünk szerda este nyolcra repülőjegyünk volt haza felé. 😱 Hogy elérjük a gépet, ötkor el kell indulni! A bőrgyógyászatra viszont fél négyre kaptam időpontot, így a szerdai napunk is elég zsúfoltra sikeredett. 🙂 Végül minden rendben volt, bár a sebeimtől nem voltak elájulva…most épp egy kicsit rosszabbul vannak, de mivel a súlyom még mindig növekszik, az előbbieket nyugodtabban fogadták. A sebekre újabb kötszereket és krémeket adtak. Fél hatkor sikerült elindulnunk a reptérre. Az utolsó percben érkeztünk meg. Rohantunk, hogy még fel tudjuk adni a bőröndöt zárás előtt. Miután végeztünk a csomagfeladással, egy ottani dolgozó, aki a mozgáskorlátozottakat szokta végigkísérni, odajött, hogy segítene tolni a székemet. Anyáék hozzák csak a csomagjaikat, így gyorsabb lesz végigmenni. Miután, szinte futva átértünk a reptér másik felére, és végre becsekkoltunk, kb. abban a percben bemondták, hogy 1 órát késik a gép… Egy óra ücsörgés éjjel a reptéren, már végképp nem hiányzott.🙂 Ebből persze lett bő másfél is. Megint hullafáradtan, éjjel háromkor értünk haza. 😴🙂

Út Londonba

Az utazás előtti este elkezdtem rosszabbul lenni, fájtak a sebeim, és gyulladt volt a bőröm. Aggódtam az utazás miatt, reméltem, hogy reggelre jobban leszek. Elég csalódottan ébredtem, mert a helyzet csak rosszabb lett reggelre. A testem nagy részén sebek vannak, ezért feküdni is csak sebes felületeken tudok, amik hiába vannak bekötözve, ilyenkor a kötszeren keresztül is áttapadnak az ágyra. Ez majdnem minden nap így van, de aznap különösen. Nagyon letapadtak a sebeim az ágyhoz, alig bírtunk kiszedni. Nem volt túl jó érzés. 🙂 Átültem a székembe, és elpityeredtem. Nagyon fájtak a sebeim, nem tudtam mi legyen, közel álltunk hozzá, hogy lemondjuk a kórházi időpontot és az utazást. Egy ideig kétségbe esetten ültem, aztán minden erőmet összeszedve úgy döntöttem, hogy menjünk. Fontos a kórházi kontroll. Bevettem egy fájdalomcsillapítót, és nagy nehezen felöltöztem. Miután a sebeken átküszködtük a ruhákat, és végre kész voltam, már egészen megnyugodtam. Legalább az öltözködésen túl voltam. 🙂 Általában ez az egyik legnehezebb része a kimozdulásnak. Elindultunk a reptérre, az autóban még kicsit fájtak a sebeim, de mire kiértünk már teljesen jól voltam. Ezek után minden jól ment, az utat jól bírtam, a repülést is élveztem, és nem is fáradtam el annyira a végére. 🙂 A bátyám, aki most Londonban van, elvileg már a reptéren várt volna minket. Amikor leszállt a gépünk, felhívtuk, mire ő közölte, hogy sajnos lerobbant, és még másfél órára van tőlünk. Ekkor megint kissé kiborultam, mivel amúgy se voltam túl jó passzban, még másfél óra ücsörgés nagyon nem hiányzott. Onnan még kb. 2 óra hazáig. Gondolkoztunk, hogy hívjunk-e taxit, vagy megvárjuk, de mivel nincs fölösleges száz fontunk, hogy hazataxizzunk, ezért inkább megvártuk. Kb. 4 órával később hazaértünk, hullafáradtak voltunk. Egyből megcéloztam az ágyat, és kényelembe helyeztem magam. 🙂 Ez egy hosszúra sikerült nap volt.